Bírom a Marilyn programjait! Ez az a bár, ami hétről-hétre mindig képes megújulni és
újdonságokat mutatni. Nekem elhihetitek, nem először járok itt, a 90-es években kezdtem. Volt itt
már minden, amire csak férfiember vágyhat. Hatszázféle műsor, ketrectánc, még mell
szépségverseny is. Lehetett itt csajokról kajálni, volt fasza rulett asztal, bordély hangulat, olyan ez
a hely mint csodaország.

Most épp tavaszköszöntő buli volt, nem tudom kinek mi jut eszébe a tavaszról, de nekem fixen a
vetkőzés. Végre lekerül a csajokról a csomagolás.
Most ha valaki azt gondolja hogy ez a srác erősen sztriptíz függő, mert két hete is ott kempelt a
bárban, akkor nem kérem ki magamnak, mert nem jár messze a valóságtól. Ha lenne
sztriptízfüggőség-csoport, valószínűleg én úgy mutatkoznék be, hogy “sziasztok, Szabolcs
vagyok, 49 éves és sztriptízbár függő. Kedvenc helyem a Marilyn.” Innentől nagyjából úgy
képzelem a sztorit, hogy a többiek kórusban felelnének: “szia Szabolcs, örülünk hogy itt is
találkozunk, a mi kedvencünk is a Marilyn.” 

Ebben a bárban mindig zseniális műsorok voltak, és mindig elsőként hozták be külföldről az
újdonságokat. Aki a 90-es években tisztességes felszabadult magyar állampolgár módjára, eszét
vesztve járta a budapesti szórakozóhelyeket, az nagyon jól tudja, hogy milyen volt akkoriban az
éjszakai élet. Általában a péntek és szombat esti disco után még mindenki kereste a
lehetőségeket. Volt aki after party-ra ment, volt aki a nagymama palacsintázójában kötött ki, de
az igazi ultrák sztriptízbárba jártak. 

Nagyjából ekkortájt ismerkedtem meg Scottal, az őrült, vörös skót ördöggel. Volt nekem akkoriban egy rém szociálisintézmény-szerű munkahelyem, ahová leginkább csak aludni jártam be nappal a bulik után, és még fizetést is kaptam érte. Egy napon azzal állt elő a főnököm, hogy a skót partnercégünk munkatársai látogatnak el hozzánk, és szükség lenne egy fasza csapatépítő programra. Én poénból benyögtem, hogy menjünk sztriptíz bárba. Nyilván nem gondoltam komolyan, de a kollégáim hangos éljenzésben törtek ki, így a kérdés eldőlt. A főnök először csóválta a fejét, hogy gyerekek, ezt mégsem lehet, de aztán megfűztük, hogy dumája már le a skót főnökséggel. A többi pedig már történelem. Miénk volt az első csapatépítő a Marilynben, és mondhatom, állati nagyot szólt. Scott volt a skóciai részlegvezető, akivel azonnal megtaláltam a hangot, és villámgyorsan kiderült hogy ő sem kevésbé sztriptízbár-függő, mint jómagam. A cég persze már száz éve megszűnt, valószínűleg becsődölt, mert ott senki sem dolgozott, csak kummantott. Viszont Scott és én barátok maradtunk.

Scott azóta is jár időnként Magyarországra, üzleti útra. Szóval múlt héten rám csörög ez a vörös
ördög, hogy jön Budapestre, és van-e kedvem együtt csapatni egy görbe estét. Hogy a viharba
ne lenne, barátom -mondtam neki, és gyakorlatilag már a reptérről a Marilynben landoltunk. Scott
nem egy vérbeli skót gyerek, az alkoholt sem bírja rendesen, általában félóra alatt
csatakrészegre issza magát. Ezt a szokását mindig a következő szokásával koronázza: megkéri
az egyik táncos lány kezét. Általában abba a lányba lesz szerelmes, akitől az öltáncot kapja.
Sírva röhögős éjjelek ezek, higgyétek el. Scottal bejártuk már Európa legtöbb night klubját, de
valahogy az otthonunk mindig a Marilyn marad.

Van úgy, hogy az ember már nem vágyik másra egy hosszú nap után, csak arra hogy ücsörögjön
egy kényelmes kanapén, kortyolgassa az italát, és egy félpucér csaj táncoljon az ölében. Én
ugyan nem vagyok egy nagy párkapcsolatszakértő, ha eddig sikerült egyedül maradnom, ez már
nem változik. De biztos vagyok benne, hogy a házas faszik is vágynak ilyen meghitt estékre. Van
úgy, hogy nem akarod megkérdezni: “drágám milyen napod volt?” a válaszra pedig még annyira
sem vagy kíváncsi. Nem vágysz semmi másra, csak egy hideg italra, és egy pucéran táncoló
csajra, aki nem kérdez semmit, ha te nem akarod. Férfiak vagyunk, szükségünk van néha erre a
“semmire”, ez belénk van kódolva. És nincs jobb kódolvasó a világon, mint egy sztriptíztáncos
csaj. 

Az én templomom a sztriptízbár, én ide járok elmélkedni, gyónni, megtisztulni. Mondjuk a
Marilynben kajak megtisztulhatsz,  van egy patent zuhanykabin, ahova bemehetsz a táncos
csajjal, hogy megmossa a hátad. Utána pedig kapsz egy száraz boxeralsót ajándékba. Nem
mondom meg, hogy hány Marilynes emlék-gatyám van már otthon, jó?